Történelem tételek - Közép és emelt szint elvárásai

Sziasztok! 

Újabb érettségivel kapcsolatos bejegyzéssel érkeztem. Ezúttal a történelem érettségi tételeit, témaköreit hoztam el nektek, hozzácsatolva plusz információként, mit is várnak el adott esetben a fent említett tárgy érettségizőitől. 

Fontos tudni: az írásbeli során az összes feladat valamilyen szempontból arra kíváncsi, tisztában vagy e különböző történelmi személyekkel (munkásságukkal), évszámokkal (hozzájuk köthető eseményekkel), topográfiai adatokkal (azaz felismered-e a térképrészletet, amelyet megadnak, be tudsz-e jelölni rajta megadott városokat/ birodalmakat) és fogalmakkal (mit jelent az adott kifejezés, mihez/ kihez köthető). Érdemes tehát minden apró részletre odafigyelni!

Most pedig lássuk, milyen témakörök, tételek szerepelnek az előírt követelmények között!

Figyelem: a lent bemutatott témakörök és tételek mind az írásbeli (feladatként vagy esszétémaként), mind a szóbeli vizsgán előfordulhatnak, így ha mindegyiket időben kidolgozzuk és megtanuljuk, nem tudnak olyat kérdezni, amire ne tudnánk választ adni. 

A témaköröket külön pontba szedem, azon belül pedig a kisebb tételeket találjátok. A dőlt betűvel íródott témák az emelt szintű érettségire vonatkoznak, amelyeket középszinten nem kell tudni. 

1.) Az ókor és kultúrája:

• az athéni demokrácia működése,
• Julius Caesar egyeduralmi kísérlete,
• görög-római hitvilág,
• az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei,
• a zsidó vallás és főbb jellemzői,
• a kereszténység kialakulása és főbb tanai,
• Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején,
• ókori keleti civilizációk és vallásaik jellemzője,
• a görög filozófia kimagasló képviselői,
• a kereszténység államvallássá alakulása.

2.) A középkor:

• a hűbériség és a jobbágyság jellemzői,
• az uradalom és a mezőgazdasági technika,
• nyugati és keleti kereszténység főbb jellemzői,
• hitélet és vallások (zsidó, keresztény), együttműködés és konfliktusok,
• középkori városok és a céhes ipar,
• az iszlám kialakulása és főbb tanai,
• román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra,
• a Frank Birodalom történetének főbb állomásai,
• a szerzetesrendek és jellemzőik,
• a rendi állam kialakulása és működése (Anglia, Franciaország),
• az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői,
• művelődés és írásbeliség a középkorban.

3.) A középkori magyar állam:

• a magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás,
• Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenységei,
• a tatárjárás ás IV. Béla újjászervező tevékenységei,
• a középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején,
• Hunyadi Mátyás bel-és külpolitikája,
• a honfoglaló magyarság életmódja,
• a rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején,
• az Aranybulla,
• Hunyadi János törökellenes harcai,
• Nagy Lajos törvényei és az Anjou kori társadalom,
• Zsigmond király külpolitikája.

4.) A kora újkor (1492-1789):

• földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői,
• a lutheri és kálvini reformáció,
• a katolikus megújulás,
• a barokk stílus jellemzői, 
• az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában,
• a felvilágosodás és kiemelkedőbb képviselői,
• a 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság jellemzői,
• a francia abszolutizmus XIV. Lajos korában,
• az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya,
• nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században.

5.) Magyarország a kora újkorban (1490-1790):

• a mohácsi vész, az ország három részre szakadása,
• a várháborúk kora (1541-1568),
• Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete,
• a Rákóczi-szabadságharc (főbb okai, eseményei, következményei),
• demográfiai és etnikai változások a 18. században,
• Mária Terézia és II. József reformjai,
• a három országrész berendezkedése,
• Bethlen Gábor fejedelemsége,
• Zrínyi Miklós tevékenységei, a török kiűzése Magyarországról,
• reformáció és katolikus megújulás Magyarországon.

6.) Polgári átalakulás, nemzetállamok kora, az imperializmus (1790-1914):

• az Emberi és polgári jogo nyilatkozatának alapkérdései,
• főbb eszmeáramlatok jellemzése(nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus),
• a szövetségi rendszerek kialakulása,
• az ipari forradalmak (területei, gyártmányai, találmányai),
• napóleoni háborúk,
• egységes Németország létrejötte, nagyhatalommá válása,
• gyarmatok és gyarmattartók (19. század közepétől az I. világháborúig),
• az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete).

7.) A polgárosodás kezdete, kibontakozása Magyarországon (1790-1914):

• a reformkor kérdései, Széchenyi és Kossuth programjai,
• a pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények,
• a szabadságharc főbb eseményei és résztvevői,
• a kiegyezés,
• gazdasági változások a dualizmus korában,
• a magyar polgárosodás társadalmi és gazdasági jellegzetességei,
• népek és nemzetiségek szerepe a modernizációban,
• nemzetiségi kérdés a dualizmus korában,
• nemzeti eszme a reformkorban,
• a rendi országgyűlés és megyerendszer működése,
• népek, nemzetiségek szerepe a forradalomban,
• a polgári állam kiépülése Magyarországon,
• Budapest világvárossá fejlődése,
• társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában.

8.) A világháborúk kora (1914-1945):

• az első világháború, az azt lezáró békerendszer,
• a náci Németország és főbb jellemzői,
• a kommunista ideológia, a sztálini diktatúra a Szovjetunióban,
• a második világháború (előzmények, jellemzők) és a holokauszt,
• a világgazdasági válság és a New Deal,
• az olasz fasizmus jellemzői,
• a második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei.

9.) Magyarország a világháborúk korában (1914-1945):

• a trianoni békediktátum és következményei,
• az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései,
• magyar külpolitika a két világháború között,
• a politikai rendszer főbb jellemzői,
• társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések,
• az antiszemitizmus és a zsidó kérdés Magyarországon,
• Magyarország háborúba lépése, részvétele a Szovjetunió elleni harcokban,
• Magyarország német megszállása, a nyilas hatalomátvétel,
• a holokauszt Magyarországon,
• Magyarország az első világháborúban,
• az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság,
• belpolitikai élet változásai a 30-as években a válság hatására,
• klebersbergi oktatás- és kultúrpolitika,
• a területi revízió kérdései,
• Kállay Miklós miniszterelnöksége.

10.) A jelenkor (1945-napjainkig):

• keleti és nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői,
• az ENSZ létrejötte, működése,
• a kétpólusú világrend megszűnése, Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése, Németország újraegyesítése, 
• hidegháború,
• EU alapelvei, intézményei, működésük,
• a globális világgazdaság és ellentmondásai,
• nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Kuba, Korea, Vietnám...),
• gyarmati rendszer felbomlása Indiában,
• a Kínai Népköztársaság létrejötte,
• a közel-keleti helyzet, az izraeli állam,
• a tömegkultúra új jelenségei napjainkban.

12.) Magyarország 1945-től a rendszerváltásig:

• Rákosi-korszak: életmód, mindennapok, a diktatúra működése,
• 1956-os forradalom: kitörésének okai, eseményei, következményei,
• Kádár-korszak: életmód, mindennapok, a rendszer jellemzői,
• a rendszerváltozás főbb eseményei,
• a piacgazdaságra való áttérés és következményei,
• a határon túli magyarság 1945-től,
• Magyarország szovjetizálása (1945-1949),
• a magyar forradalom nemzetközi jelentőségei, összefüggései,
• a Kádár-rendszer válsága, külpolitikai válságok és ellenzéki mozgalmak,
• a közjogi rendszer átalakítása (1990-2011),
• demográfiai változások Magyarországon 1945-től.

13.) Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállaló ismeretek:

• a magyarországi romák helyzete napjainkban,
• a szociális ellátórendszer főbb elemei,
• emberi és állampolgári jogok ismerete,
• politikai intézményrendszerek, főbb elemei,
• a választási rendszer és fő elemei,
• a háztartás pénzügyei (pl. adók, járulékok, segélyek, stb...),
• munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek,
• társadalmi rétegződés, társadalmi egyenlőtlenségek,
• nemzetiségek Magyarországon,
• az állam gazdasági szerepvállalása, 
• a pénzpiac működése,
• vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése. 

Ennyi lett volna a tételekről és témakörökről szóló bejegyzés. Remélem, hogy hasznosnak találtátok! Amennyiben bármilyen kérdésetek, kérésetek van felém, kommentben/ e-mailben jelezzétek! 

Megjegyzés: a tételeket nem fogom külön-külön kidolgozni, kivéve, ha valamelyiket külön kéritek!

Legközelebb egy hasonló bejegyzéssel érkezem, melyben a magyar érettségi tételeit fogom megosztani veletek.

xoxo: Gin