Húsvét margójára

Sziasztok!

Gondoltam, picit megszakítom az érettségivel, tanulással kapcsolatos bejegyzéseket, s ha már elérkezett a Húsvét, írnék néhány gondolatot róla.

Azzal kezdeném, hogy akik nem vallásosak, vagy nem foglalkoznak sokat a keresztény ünnepek eredetével, történeteivel, azok nem feltétlenül vannak tisztában azzal, pontosan mit is ünnepelnek az emberek Húsvét idején. Bár én sem vagyok megkeresztelve, eddig nem is tudtam sokat a keresztény ünnepek hátteréről, eseményeiről, bátorkodtam utána olvasni, miről is szól ez az egész pontosan.

Ám előtte megkérdeztelek benneteket, hogy szerintetek mi a Húsvét? Az alábbi válaszokat kaptam:

Jézus újjászületése.

A tavasz ünnepe.

Húsvét az, amikor nyakon kell önteni a lányokat. - Oké, ez kifejezetten vicces.

A feltámadás ünnepe.

Jézus keresztre feszítésének az emléke.

Jézus feltámadásának keresztény ünnepe és a tavaszi napforduló körüli pogány rituálék keveréke.

Jézus halálának és feltámadásának az ünnepe.
Egy ünnep, amely valaha Jézus feltámadásáról, most pedig a nyuszik kínzásáról és csokoládé zabálásról szól. 
Egy ünnep, melyből elegem van, mert nincsenek nagyon tekintettel az olyan emberekre, mint én, akik nem vallásosak, s egész nap ezt hallom mindig - mindenhonnan.

Rengeteg különböző választ adtatok, melyekben lényegében sok volt a közös információ. Az alaptudás tehát megvan mindenkiben, mégis érdemesebb kicsit többet olvasni a témáról:

A Húsvét eredete: Hiszen összefoglalva, a Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor is Jézus a Biblia szerint pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, azaz vasárnap feltámadt. Kereszthalála azt jelképezi, hogy minden ember bűnét megváltotta,  feltámadásával pedig képes volt legyőzni a halált.

A vallási tartalmon kívül a Húsvét a tavasz eljövetelét, a tavaszvárást jelző ünnep, melyet a Hold állásának megfelelően szoktak márciusban vagy áprilisban tartani. A húsvéti ünnepkör (virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat, húsvéti szent három nap) a pünkösddel zárul. Pünkösdkor a keresztények a Szentlélek kiáradását ünneplik - a Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra.

Hogyan jött a nyúl, mint jelkép? Egyes vélekedések szerint a Húsvét nem csak Jézus feltámadásának, a tavasz eljövetelének ünnepe, hanem egyúttal a termékenységé is, az emberek bő termést szerettek volna egész évre, illetve nagyszámú háziállat szaporulatot. A nyúl a legszaporább állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretének szimbólumát, így kötődnek egymáshoz, s ebből következett az a népi tévesztés, hogy a nyúl tojja a húsvéti tojásokat. 

A húsvéti népszokások: Húsvétvasárnap tulajdonképpen az ételszentelés hagyománya. Ekkor szoktunk főtt sonkát, tojást, kalácsot, bárányhúst enni, s néhány háztartásban a bor is előkerül, amely Jézus vérét szimbolizálja. A főtt tojás a leghagyományosabb húsvéti étel, ugyanis a feltámadást és a családi összetartást egyúttal jelképezi. 

Húsvéthétfő a locsolkodás, a hímes tojások ajándékozásának a napja. A hagyomány szerint a víz megtisztító, újjászülető erővel bír, ezért tartják a locsolkodás jelképének. A tojásfestés szintén régi hagyomány - legtöbbször piros színű tojások kerülnek előtérbe, hiszen a piros színnek a Biblia védőerőt tulajdonít, továbbá Krisztus vérét is jelképezi. Húsvéthétfőn a lányok otthon maradnak, várják a locsolókat, akik házról házra járnak, hogy minél több hölgyeményt locsolhassanak meg és minél több festett, hímes- vagy csokitojást zsebelhessenek be.

Őszintén remélem, lányok, hogy rengeteg locsolótok lesz az idén, a fiúknak pedig kívánom, hogy sok-sok tojást, puszit, pénzt kapjanak egy-egy gyönyörű locsolóvers elszavalása után! :)

Áldott húsvétot kívánok mindenkinek!
A bejegyzésem végén pedig egy videóval búcsúzom..

xoxo: Gin