Az első egyetemi nap

Sziasztok!

Ma egy kicsit különlegesebb bejegyzéssel érkeztem - nem tanácsadás, nem sporttal és életmóddal kapcsolatos cikk, sem pedig kritika. Inkább egy sztorizgatós, mesélgetős hangvételű beszámolóval készültem nektek, ugyanis ma volt a legelső egyetemi napom, amelyről gondoltam, megosztom a tapasztalataimat. 

Először is, aki nem ismerne és nem tudná, magyar-történelem osztatlan tanári szakra jelentkeztem, egyetem nevet most nem írnék, de ha valaki ír e-mailben, szívesen megosztom vele a bővebb információkat. Egy izgalmas és hihetetlenül jó gólyatábor (ahol nem kellett 0-24-ben inni, ha valaki tartana ettől) és egy kevésbé sikeres tárgyfelvétel (2 tárgyat nem sikert úgy felvennem, ahogy szerettem volna, de legalább a péntekem szabad) után ma, szeptember 11-én hivatalosan is elkezdődött a tanítás. Reggel 8-tól már rögtön egy ókori történelem előadással kezdtem volna, ha a buszom (mivel vidékről bejárós vagyok) nem késik 20 percet, és a zsúfolt, levegőtlen járműben nem ájulok el majdnem félúton. Ebből adódóan egy órával később értem csak az egyetemre, de gondoltam, akkor már nem megyek be az előadásra, majd jövőhéten bepótolom. Fél órát vártam még, mire a szaktársaim végeztek, utána találkoztunk, és elmesélték, hogy milyen volt az első egyetemi napjukon az első egyetemi órájuk. A tanár hála az égnek korrekt és kedves (elmondások alapján), csak a létező összes tankönyvet megveteti, elolvastatja veled - hála az égnek, nekem egy felsőbb évessel már sikerült üzletelnem (néhány AVON termékért cserébe) könyvvel kapcsolatban, ami első nap azért már teljesítmény.

A második óra előtt volt szabad 30 percünk, de ezalatt meg kellett találnunk egy másik épületet, ahol a következő előadást tartották. Kicsit eltévedtünk, és jó 20 perc gyaloglás után éppen beestünk 10 órára a terembe, de a tanár is akkor jött, szóval nem volt para. Idősebb, kedves arcú, mosolygós bácsi tartotta az órát, aki meglepően aranyos és közvetlen volt, sőt, néhány "fiatalos" poént is ellőtt az előadás tartama alatt. Az anyagot nagyon érdekesen adta le, és bár előadásra elméletben nem kötelező bejárni, bármennyit hiányozhatsz róla, én csak azért is felkelek majd előbb, de úgy érzem, a bácsi óráit nem fogom kihagyni, annyira érdekes a téma is és az is, ahogyan átadja nekünk a vele kapcsolatos tudást.

Az előadás után visszasétáltunk a főépületbe, és mivel egy óra szünet állt a rendelkezésünkre, néhányan beültünk enni egy közeli kajáldába - megjegyzem, minden sarkon volt egy étkezde, bármit kívánsz, ott megkapod: görög, kínai, olasz, no meg a hőn szeretett gyors étterem. Az ebéd jó hangulatban telt, és ismét hálát adok az Úrnak, hogy ennyire kedves és imádni való szaktársakkal hozott össze a sors, akikkel úgy érzem, meg lehet beszélni, hogy felváltva hiányozzunk az előadásokról, a hatékony jegyzet-elkérések érdekében. 

A következő órára siettünk, mert gyakorlat volt, amiről egy félévben csak 3 alkalommal engedett a hiányzás, mert katalógust vezetnek róla - plusz, mivel gyakorlat, kevesebben is vagyunk (16 fő), ahol a tanár könnyen megjegyzi az arcokat, és észreveszi, ha a kelleténél többször voltál távol az órájáról. Lényeg a lényeg, újabb kellemes meglepetésben volt részünk, hiszen egy nálunk csak néhány évvel idősebb hölgy tartotta az órát, ami szintén közvetlen, és a kis létszám miatt családiasabb hangulatban telt. Ahogyan minden tanár, ő is elmondta, mikre lehet számítani tőle az adott félévben (témakörök, házi feladatok, beadandók), illetve hogy néz ki nála egy vizsga, emellett egyenként mindenkit megkért, hogy mutatkozzon be, mondjon magáról pár szót, és fejtse ki röviden, miért jelentkeztünk tanárnak. Mindenkire kedvesen mosolygott, egyenként köszönte meg a szavainkat, szóval abszolút pozitív élmény volt az órán való részvétel. Oké, kaptunk jövő hétre házit (máris!), de ez nem dobott sokat az összképen.

A gyakorlat után 2 óra szünetem is volt - pechemre a szaktársaimnak nem, mert úgy vettek fel órákat, hogy mindenki ment, amerre látott -, ezalatt szereztem be a fent említett görög történelem könyveket, illetve beültem egy felsőbb éves barátommal a klubba kávézni (isteni az egyetemi kávé, pedig egyébként nem szoktam semmilyen koffeines dolgot magamba önteni a teán kívül). Ezalatt találkoztam a barátommal is, akivel volt egy szabad óránk, így beültünk enni valahová és sétáltunk a környéken, ami a jó időnek köszönhetően még élvezetesebb volt. Nem sokkal a következő előadás előtt váltunk el, amely 4-től kezdődött.

A nagy teremben rengetegen voltak, és bár már reggel 5:30 óta talpon voltam, izgatottan vártam az órát. A tanár egy viszonylag fiatal férfi, elsőre furcsa külsővel, de azt hiszem, őt is hamar a szívünkbe zártuk. Bár nem az ő előadása volt a legizgalmasabb a nap folyamán, a téma, amit át akart adni, érdekes volt, és sokat lehetett róla jegyzetelni. Bár csak előadás, de nagyon magasak a követelmények, rengeteg a kötelező olvasmány, amire azt tanácsolta a tanár, már most kezdjük el olvasni, ha decemberre végezni akarunk vele (ráadásul mind ókori, szárazabb, nehezebben értelmezhető anyag). Ettől függetlenül élvezhető volt az óra, ha nem is voltunk közben olyan fesztelenek és közvetlenek, mint a többin. 

Az előadás után a szaktársakkal még összeültünk kicsit megvitatni az órák témaköreit, a tanárokkal kapcsolatos tapasztalatokat, majd mindenki elindult haza. Összességében jó nap volt, csupa pozitív élménnyel tarkítva, aminek rettentően örültem, mert az egyetemen fontos az első benyomás, és ha ez jól sül el, onnantól kezdve simábban működik majd minden... van egy olyan érzésem, hogy szeretni fogom ezeket a hétfőket! :)

Köszönöm, ha elolvastad a kis beszámolót, a megosztott tapasztalatokat!

Ha kérdésed van esetleg, bármilyen egyetemi dologgal kapcsolatban (tárgyfelvétel, mit hogyan mikor célszerű felvenni, gólyatáboros élmények, stb...), nyugodtan írj kommentet, vagy dobj meg egy e-maillel! Szívesen válaszolok mindenre! :)

Végszóként pedig, engedjétek meg, hogy megkérdezzem, aki már egyetemista, vagy esetleg hasonló cipőben jár, mint én, és idén kezdte el: milyen szakra jelentkeztetek, és miért? 

xoxo: Gin