Sziasztok, drágáim!
Őszintén sajnálom, hogy néhány hétre eltűntem néhány hétre, de egyszerűen annyi dolgom és teendőm volt, hogy levegőhöz is alig jutottam közben. Mindent szép sorjában elmesélek nektek most, hogy akad egy szusszanásnyi időm, így remélem, megértitek a távollétem okait.
1. Vezetés: Ami a legtöbb időmet magába foglalja mostanában, az a jogsi. Augusztusban kezdtem vezetni - azóta átestem egy oktató váltáson, így a papírmunka is beletelt egy kis időbe -, átlagban heti 2-3 napot tudok menni egyetem mellett, és mivel szeretném minél előbb kézhez kapni a leendő vezetői engedélyemet, igyekszem alkalmazkodni az oktató által megadott időpontokhoz. A jó hír, hogy november 6-án forgalmi vizsgázom. Illetve, nem tudom, ez mennyire számít jónak, hiszen úgy érzem, baromira közel van: párat alszom, és azon kapom magamat, hogy görcsösen ülök a kormány mögött, a hátsó ülésen a vizsgabiztossal. Na jó, ennyire talán nem tartok a dologtól, de ahogy hallom, elég keveseknek sikerül elsőre a forgalmi vizsga, nekem pedig pont ez lenne a célom, hiszen akkor több időt sem kellene a vezetés órákra fordítani, s ami fontosabb, pénzt. Nyilván minden pénzbe kerül, a vezetés pedig különösen drága mulatság - de hát ezért dolgoztam végig majdnem egy évet, hogy saját zsebből tudjam fizetni.
Tehát kemény 2 hét múlva kiderül, átmentem-e a vizsgán, vagy ne adj' Isten újra meg kell ismételnem. Kérlek, gondoljatok majd rám!
Kérdés: Nektek van már jogsitok? Ha igen, hányadszorra sikerült a forgalmi vizsgátok?
2. Tanulás: Nem mondom, hogy most, egyetemistaként a tanulás kevesebb időt vesz el tőlem, mint a vezetés, de a jogsi megszerzése kicsit elérhetőbb és elsődlegesebb cél, mint a suli elvégzése. Arra még úgyis van legalább 5 évem. Viszont tény, hogy nemsokára vizsgaidőszak van, aminek az előszelét már néhány zh megírása által érezhettük. Az első zárthelyim megírása óriási élmény volt. Egy egész hétvégét végig tanultam, mert sok definíciót, latin elnevezést és ábrát próbáltam a fejembe rögzíteni úgy, hogy hosszútávon is megmaradjanak ezen információk. Úgy mentem be aznap a suliba, hogy mindent tudok, de mégis parázok rendesen, hiszen mégiscsak életem első zárthelyi dolgozatát írom, ami egy teljesen új élmény volt számomra. Nem tudtam, mire számítsak, hogy néz ki egy ilyen, miket kérdezhet a tanár... De amikor bementünk a terembe, kiosztotta a lapokat, elkezdtem lehiggadni. Semmi új dolog nem volt az egészben: úgy éreztem, mintha egy középsulis biosz dolgozatot írnék éppen, csak éppen zh volt a neve, ennyiben történt változás. Megjegyzem, marha jól sikerült, mindenre tudtam válaszolni, így majdnem biztos, hogy 5-öst kapok rá - bár ez csak őszi szünet után derül ki.
A zárthelyik mellett nagyon sok a kötelező olvasmány egyetemen, ez is rengeteg időt elvesz az ember életből - de muszáj túlesni rajtuk, hiszen sok dolgozat/ vizsgakérdés alapul rájuk, így ha nem tudod, már meg is vágtak és mindent kezdhetsz elölről.
Kérdés: Egyetemisták! Nektek van valami praktikus tanulási tippetek, hogy hogyan lehet túlélni egy félévet a vizsgákig?
3. Tánc: Még tavasszal, március környékén keresett fel egy barátnőm, aki a Táncművészeti Egyetemen végzett, hogy szüksége lenne egy asszisztensre maga mellé, aki néha helyettesítené őt egy-egy óra alkalmával, ha éppen nem érne rá. Hozzáteszem, ez a barátnőm jól tudta, hogy korábban évekig hip-hopoztam - aztán sajnos ütközött az órarendemmel az edzések időpontja, így le kellett mondanom róla, de azóta is nagyon hiányzott a mozgás. Az a fajta lány vagyok, aki meghallja a zenét, és mindegy, mit, de valamit elkezd rá mozogni, táncolni, tötyögni. Éppen ezért szuper érzés volt, amikor a barátnőm felajánlotta nekem nyár végén, hogy kapok egy saját csoportot, ha beleegyezem, akikkel heti két napot táncolhatok, koreográfiákat taníthatok nekik és felkészíthetem őket a versenyekre, fellépésekre, teljesen egyedül. És a vicc, hogy még fizetést is kapok érte, ami egyetem mellett jól fog jönni. Naná, hogy igent mondtam!
A szeptembert végig reklámoztuk, október elején pedig elindult a kis táncos kurzusom aranyosabbnál aranyosabb alsósokkal és felsősökkel, akiknek élmény órát tartani. Bár ez heti két napot elvesz az életemből, egyáltalán nem bánom - csak sajnos, ez azt eredményezi, hogy a blogolásra kevesebb időm jut, de ígérem, nem fogok eltűnni huzamosabb időre!
Ennyi lett volna a mai bejegyzésem! Úgy éreztem, magyarázattal tartozom a kis eltűnésem miatt, így megosztom veletek kis sztorizgatós stílusban, mi az, ami miatt kevesebb időm jutott a blogolásra.
Huzamosabb időre eltűnni nem fogok, a kritikákat sem felejtettem el, csak időhiány miatt lassabban tudok velük haladni. Remélem, megértitek!
További szép napot és kellemes októbert nektek - ami még hátra van belőle!
xoxo: Gin
