Oldalak

2017. március 29., szerda

Történelem - Hogyan írjunk tökéletes esszét?

Sziasztok!

Ismét egy érettségivel kapcsolatos témáról írok nektek, ami nem más, mint a történelem esszé írása. Akik eddig nem gyakorolták, azoknak nehéz lesz rögtön belerázódni, de idővel, kis gyakorlással meg lehet szokni. Itt is vannak alapsémák, amiket jó tudni - hogyan építsük fel az esszét logikai sorrend alapján -, illetve az sem árt, ha képben vagyunk a feladat adott témakörével.
Tehát hogyan írjunk esszét? Összetett kérdés, de remélem, a bejegyzésem elolvasása után már tudni fogjátok rá a választ.

Van segítség?
Fontos tudni, hogy középszinten használhatunk történelmi atlaszt az írásbeli vizsga megírásakor, azonban emelt szinten csak az írásbeli második részénél, az esszéknél megengedett a segédeszköz használata. Emellett, ha így is bizonytalanok vagyunk, a magyar helyesírási kéziszótár is az asztalunk szélére kerülhet, hogy biztos, ami biztos, legalább a helyesírásnál ne vonjanak le pontot.

Hány esszét kell írni?
A korábbi években két rövid, két hosszú esszé megírása volt az elvárás, az oktatási hivatal módosítására azonban 2017-től az esszék száma csökkenni fog. Középszinten nyolc lehetőségből hármat, négyből két témát választhat a vizsgázó, míg emelt szinten a tízből négy helyett hatból hármat írhat meg. 

Mi változik még az új érettségiben?
A feladatsor esetén is, de az esszéknél is igaz a tény, hogy több tematika előfordulási esélye csökken, például a jelenkori politika és társadalmi helyzet mennyisége visszaesik 15%-al, ami azt jelenti, az esszétémák nagy valószínűséggel olyan tematikát foglalnak majd magukba, amely fontosabb eseményt ölel fel (pl. háborúk, nagyobb csaták, stb). 

Mennyi ideig lehet esszét írni?
Új változtatás szerint a korábbi 150 perc helyett 140 perc áll rendelkezésre majd az esszék megírására, ami teljesen korrekt, hiszen emelt szinten korábban körülbelül ennyi idő alatt kellett megírni négy esszét, míg 2017-től már csak háromra lesz szükség.

Most pedig lássuk, milyen szempontok alapján szükséges felépíteni egy történelem esszét!
  • Feladatmegértés: itt tulajdonképpen annyi a lényeg, hogyha kapsz egy komplett feladatot (pl. be kell mutatnod Széchenyi István gazdasági reformjait), akkor csakis arra kell koncentrálnod! Jelen esetben, adott egy személy, Széchenyi, akihez sok-sok dolog köthető (lóverseny megteremtése, kaszinók létrehozása, stb.), de neked csakis arról kell írni, ami konkrétan a feladat, tehát a gazdasági reformjairól. Biztosan örülnek, hogy tudod, az ő nevéhez köthető a lóverseny meghonosítása, de ez nem tartozott bele a kérdésbe.
  • Tájékozódás térben és időben: talán ezzel a legegyszerűbb elkezdeni az esszé megírását. Jóformán nincs olyan téma, amit ne tudnánk elhelyezni térben (lehet akár egész kontinenstől egy kisebb városig) és időben (akár pontos évszám, akár század megadásával). Az előző példánál maradva, Széchenyi nevéhez hozzácsatolhatjuk, hogy a reformkor Magyarországon az ő tevékenységeivel vette kezdetét, így az 1830-tól egészen 1848-ig tartó időszakot tekintjük a magyar reformkor időtartamának.
  • Kommunikáció, szaknyelv alkalmazása: nagyon fontos, hogy a történelemben előforduló magyar szavakat adott esetben olykor idegen szóval is helyettesíteni tudjuk, de ha nincs megfelelője, legyünk tisztában annak fogalmával. Széchenyi és a reformkor esetében feltétlenül használjunk (és ha kell, magyarázzunk meg burkoltan) olyan jellegű szavakat, mint reform, gazdaság, adómentesség, ősiség, örökváltság, stb. Minél több szakszavat használunk, annál tájékozottabbnak és magabiztosabbnak tűnünk.
  • Forráshasználat: mivel minden egyes esszéhez adnak forrást, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy kell őket felhasználni. Nem elég csupán beleírni azt, amit a forrásban láthatunk/ olvashatunk, hiszen arra még egy óvodás is képes. Tovább kell vinnünk a gondolatmenetet, saját következtetést levonni belőle, hiszen ebből derül ki, mennyire vagyunk tájékozottak az adott témát illetően. Például - Széchenyinél maradva -, ha van róla forrás, leírhatjuk, hogy Széchenyi megszüntetné a nemesi kiváltságokat (ezt tartalmazza a forrás), majd hozzátesszük, hogy ezzel a polgári jogegyenlőség megteremtése volt a célja (a saját következtetés hozzáfűzése elengedhetetlen).
  • Eseményeket alakító tényezők feltárása: itt tulajdonképpen arra kíváncsiak, tudod-e, mi miért történt úgy, ahogyan, mi áll mindennek a hátterében, így kicsit erről is írni kell az esszében, célszerű inkább az elején. Széchenyi reformjainál maradva itt írhatnánk, mi az ok, amiért szükség volt reformokra, hogy  a politikus elsősorban gazdasági vonatkozású reformokat szeretett volna megvalósítani, ebből következtek aztán a társadalmi változások később, illetve, hogy a reformok megvalósítását a bécsi udvarral/ az uralkodóval együttműködve akarta végrehajtani.
  • Megszerkesztettség, nyelvhelyesség: végül pedig, ha egy tökéletes logikájú és tartalmú esszét építettünk fel lelki szemeink előtt, a külsejére is fokozott figyelmet kell fordítanunk. Igyekezzünk tagolni a szöveget, külön bekezdéseket írni, s ügyeljünk a helyesírásra, mert ilyen apróságokon nagyon idegesítő elbukni akár egy-egy  pontot is. Ha nem vagyunk biztosak, melyik szót hogyan kell írni, vigyünk magunkkal helyesírási szótárat! 

Tulajdonképpen ennyit szántam volna mai bejegyzésnek, őszintén remélem, hogy a szempontok átolvasása, bemagolása után mindenre ki fogtok térni az írásbeli kérdéseknél, hogy meg tudjátok írni életetek legjobb esszéit. 
Ha bármi kérdésetek, észrevételetek lenne, esetleg nem tudnátok, egy adott esszé témát hogyan építsetek fel, írjatok bátran kommentben/ e-mailben!

xoxo: Gin

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése